A téma kijelölésekor igen csak elgondolkoztam: mit mondhat egy pszichiáter a cukorbetegségről? Mi értelmeset tudok én hozzátenni ehhez a kérdésköröz? Ha egyáltalán valamit is… Aztán ahogy keresgéltem az interneten rájöttem, hogy nem reménytelen a dolog. Egy csomó érdekes dolgot találtam, ezt három témakörbe csoportosítottam.

Cukorbetegség és tudatzavar

A diabetes mellitus nem más, mint a szénhidrát-háztartás zavara. A betegség már a nevét is onnan kapta, hogy a betegek vizelete édes lesz, mint a méz, innen lehetett felismerni, hogy valaki ebben a betegségben szenved.

Nagyon leegyszerűsítve a betegség lényege, hogy a vérben rengeteg a cukor, de a sejtek képtelenek hozzájutni, a bőség ellenére is éheznek. A hiányzó energiát zsírok bontásából fedezik, ami viszont a szervezet elsavasodásához vezet. A vérben található rengeteg cukor a vesén keresztül ürül, ami a vizeletből kimutatható. Ugyanakkor a még mindig magas cukorszint miatt a sejtekből a víz kifele áramlik, ami különösen rossz hatással van az agy működésére.

Az idegsejtek „kiszáradása“ eleinte csak fáradékonyságban, majd ingerlékenységben, esetleg kifejezett indulatosságban jelentkezik. A folyamat előrehaladtával azonban a beteg egyre zavarossabban viselkedik, nem tudja megmondani hol van, kik veszik körül, tudata egyre jobban beszűkül, majd elveszti eszméletét. Ilyenkor kérdésekre nem felel, szemét nem nyitja, fájdalomingerre is csak korlátozottan reagál. A beteg eszméletlen, de légzése, keringése van.

Az állapot inzulin adásával oldható, maradandó károsodással többnyire nem jár.

Cukorbetegség és depresszió

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a depresszió és a diabetes egymással szoros kapcsolatban áll. A két betegség közti kapocs egyelőre még ismeretlen, de statisztikai adatok tanúsága szerint a cukorbetegek közt kétszer többen szenvednek hangulatzavarban, mint az átlag populációban és ez az érték a betegség súlyosbodásával csak nő.

Ez mondjuk nem meglepő, hiszen a diabetes az egyik olyan betegség, ami a leginkább megviseli elszenvedőjét, hiszen állandó gyógyszeres kezelésre szorul, rosszul beállított terápia vagy az előírások elhanyagolása esetén szervi eltérések jelentkeznek, a beteg állapotánál fogva kiszolgáltatott. Ezt nagyon nehéz elvselni, így hamarabb jelentkezhetnek a hangulatzavar tünetei is.

Ennél sokkal érdekesebb viszont, hogy a depressziósok között is több a cukorbeteg. A dolog miértjére egyelőre nincs válasz, csak sejteni lehet, hogy az agyban zajló folymatok a szénhidrát-háztartás felborulásával is járnak, aminek következtében megjelenik a cukorbetegség. Felmerülhet a lehetőség, hogy a gyógyszerszedés következtében kialakuló súlygyarapodás vezet metabolikus zavarhoz, de erre az SSRI vagy egyéb típusú hangulatjavítók esetén még nem találtak bizonyítékot.

Cukorbetegség és skizofrénia

Szegény embert még az ág is húzza, mondhatnánk. Igen, a skizofréniában szenvedők közt jóval nagyobb (2-4-szeres) a diabetes mellitus előfordulása, mint az átlag populációban.

Már a 20. század elején végzett kutatások is leírták, hogy a skizofrének anyagcseréje eltér a normálistól. Ezeket a méréseket azóta már többször megismételték és azt találták, hogy kezeletlen betegek esetében is igaz ez a megállapítás. A betegekben magasabb vércukorszintet találtak és a glukóztoleranciájuk is alacsonyabb volt.

A elhanyagoltság, a rossz higiénés feltételek, az orvosi ellátás és a minőségi táplálkozás hiánya csak tovább ront ezen a már egyébként sem jó helyzeten.

Nem szabad elfelejtkezni egy harmadik tényezőről sem, ez pedig a gyógyszeres terápia. Az utóbbi időkben mutatták ki, hogy a betegség kezelésére használt antipszichotikus terápia is komoly veszélyforrás. Az atípusú antipszichotikumok ugyan általánosságban kevesebb mellékhatással bírnak, mint korábbi társaik, de főleg az olanzapin és a clozapin erős súlygyarapodást eredményeznek. Ennek az akár 20-30 kilós hízásnak a következtében kialakulhat a II. típusú cukorbetegség.

A pszichiátriai betegségek és a cukorbetegség fent felsorolt összefüggései komolyan felhívják a figyelmet arra, hogy ez a betegcsoport veszélyeztetettebb, mint az átlagpopuláció, ezért rendszeres szűrésükkel sok kellemetlenséget és szövődményt előzhetünk meg.