2010.01.29. 18:02 Elmedoktor

Vol.1 Fulladás-Fulladásérzés, Elmedoktor.hu

A nehézlégzés vagy hétköznapibb módon mondva a fulladás az egyik legkellemetlenebb tünet, amit ember megélhet. Talán nem véletlen, hogy a  lelki eredetű betegségekben ez az egyik leggyakrabban jelentkező panasz. Ebben a bejegyzésben a nehézlégzés hátterében álló legfontosabb okot, a hiperventillációt veszem górcső alá.

A fulladás több, egymástól eltérő pszichiátriai betegségben is kialakulhat. Leggyakrabban szorongásos vagy pánikrohamot kísér, de jelentkezhet neurotikus alapon is. Ha a nehézlégzés hátterében gondos kivizsgálás ellenére sem sikerül szervi okot találni, akkor felmerül a pszichoszomatikus nehézlégzés lehetősége.

Habár a fenti betegségek különböző eredetűek és más-más alapon alakulnak ki, egyre gyakrabban hallani, hogy a nehézlégzést mindegyik esetben ugyanaz a mechanizmus okozza vagy provokálja, és ez nem más, mint a hiperventilláció.

A hiperventillációt talán úgy lehetne lefordítani, hogy „túllégzés“, de valójában arról van szó, hogy a beteg gyakran kis levegőket vesz vagy nagy, mély légvételeket tesz. Az előbbi a lihegésnek, az utóbbi a sóhajtozásnak felel meg. Ha kicsit odafigyelünk saját légzésünkre, lehet, hogy mi is így veszünk levegőt, csak eddig még soha sem tűnt fel.

A hiperventilláció nagyon sokszor rossz légzéstechnika miatt alakul ki. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az ember kétféleképpen vesz levegőt: az egyik a mellkasi a másik a hasi légzés. Nyugalmi állapotban a rekeszizom mozgásából adódó tüdőtágulásnak elegendőnek kellene lenni szerveink megfelelő oxigénellátásához. Ha több oxigénre van szükség, akkor a mellkasi légzőizmok fokozott működésbe kezdenek és jobban tágítják a mellkast, ezáltal több levegő jut a tüdőkbe. A probléma akkor van, ha a mellkasi légzés kerül előtérbe nyugalmi állapotban is, mivel ez nem olyan hatékony, mint a hasi légzés, így többször kell levegőt venni, vagyis kialakul a hiperventilláció. A rossz légzéstechnika elterjedésében komoly szerepet játszik a divat, amely szűk ruhák viselésére ösztönöz, illetve a lapos has ideálja, ami nem engedi a hasfal szabad mozgását.

A hiperventilláció következményeként a tüdő és a keringő vér szén-dioxid szintje rohamosan csökken, a vér pH-ja lúgos irányba tolódik. Ezek a folyamatok pedig automatikusan beindítják a „Üss vagy fuss“ reflexet, ami fokozza a szervezet oxigén igényét és emiatt kialakul a fulladásérzés.

A hiperventilláció nem csak fulladást, de számos más tünetet is okozhat. Ilyen például:

  • az ajkak, végtagok zsibbadása, bizsergése
  • izomrángás, remegés, izomgörcs
  • szédülés, gyengeség, ájulásérzés, fáradtság, alvászavar
  • szívdobogás, szapora szívverés

Ezek a tünetek kísérhetik a nehézlégzéses panaszokat, de nem kötelezően jelennek meg vele egy időben.

Ha Ön úgy érzi, hogy magára ismer a fentebb leírtak alapján, akkor szánjon rá 5 percet és figyelje meg saját légzési ritmusát.

  1. Normál, nyugalmi körülmények között egy perc alatt 14-szer kellene levegőt venni. Ha ennél nagyobb számot mér, akkor Ön hiperventillál.
  2. Feküdjön le kényelmesen és tegye az egyik tenyerét a hasára a másikat a mellkasára, majd lélegezzen nyugodtan, erölködés nélkül. Figyelje meg, hogy a hasán levő keze mennyire mozog, illetve a ket keze közül melyik mozog jobban. Ha a hasára tett keze emelkedik, akkor Ön helyesen hasi légző, ha a mellkasára tett keze, akkor Ön elsősorban mellkasi légző és ezért hiperventillációra hajlamos.

Mivel a hiperventilláció áll nagyon sokszor a fulladásérzés hátterében, ezért érdemes megtanulni a helyes légzéstechnikát! Nyugalmi állapotban elsősorban a hasi légzést kellene használnia és csak fokozott igénybevétel esetén kellene a mellizmokra támaszkodnia. Ezt csak gyakorlással lehet elsjajátítani, de ne ijedjen meg, könnyen megtanulható! Mit kell tennie?

  1. Reggel, ébredés után és este, lefekvés előtt helyezkedjen el kényelmesen az ágyában. Tegye egyik kezét a hasára, a másikat a mellkasára és próbáljon úgy levegőt venni, hogy főleg a hasára tett keze emelkedjék. A gyakorlat alatt mozoghat a mellkasa is, de a hasi légzésen legyen a hangsúly. Végezze a gyakorlatot 1 percig, ez kb. 6-7 kényelmes légvételt jelent. Figyeljen oda, hogy egyenletesen vegyen levegőt és ne erölködjön a gyakrolat végzése közben.
  2. Ha már sikeresen elsajátította a hasi légzést fekvő helyzetben, akkor próbálja meg a gyakorlatot állva is. Ha már így is megy, akkor jöhet az ülve gyakorlás. Észre sem fogja venni, de egy idő után automaitkusan átáll erre a légvételi módra.
  3. Ha észreveszi magán, hogy fulladni kezd egy kellemetlen, szorongást keltő szituációban, akkor figyeljen arra, hogy a hasi légzést alkalmazza. Ne hagyja, hogy össze-vissza kapkodja a levegőt, próbáljon tudatosan a helyes légzésre koncentrálni.